Dátum:
 
 
 
 

Oktatás

Hogyan lehet valakiből csillagász? - Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)

A közeljövőben kezdem meg felsőfokú tanulmányaimat. Csillagász szeretnék lenni. Mit kell tennem?

Célja eléréséhez az ajánlott út a következő:

  1. Jelentkezését Budapesten az ELTE Természettudományi Karára adhatja be, földtudományi alapszakra vagy fizika alapszakra. A jelentkezés módját és a felvételi feltételeit illetően a felsőoktatási intézményekre vonatkozó általános szabályok az irányadóak, melyekről részletes információ található a felvételi tájékoztatóban.
  2. Ha felvételt nyert, ajánlatos már az első félévtől kezdve felvennie a "Bevezetés a csillagászatba" című - elsőévesek számára szabadon választható speciális előadásként meghirdetett - tárgyat.
  3. Az első év végén a hallgatóknak szakirányt kell választaniuk. Válassza a csillagászat szakirányt. Így a hároméves alapképzés végeztével csillagászati szakirányú, földtudományi vagy fizika alapdiplomát kap.
  4. Az alapképzés végén jelentkezzen az ELTE Természettudományi Karán csillagász mesterképzésre. A felvételhez felvételi vizsgát kell tenni, mely lényegében a csillagászati szakirányon korábban tanultakat összegző vizsga, így letétele a csillagász szakirányon végzettek számára nem okoz gondot.
  5. A kétéves mesterképzés elvégeztével így csillagász mesterdiplomát kap.
Földtudományi vagy fizika alapképzésre jelentkezzek inkább?

A csillagászat szakirányos tanterv - beleértve az abban foglalt matematikai és fizikai modulokat is - mindkét szakirányon megegyezik. A különbség csak az egyéb elsajátított ismeretekben van, tehát a törzsanyagban. Földtudományi alapszakon értelemszerűen sok geológiai, geofizikai ismeretet, fizika alapszakon pedig több, a csillagászat számára nem feltétlenül releváns matematikai és fizikai ismeretet lehet elsajátítani. A választás tehát főleg a hallgató érdeklődési körén múlik. Pl. planetológia vagy naprendszer-kutatás érdeklődő diákok számára a földtudományi alapszak, kozmológia vagy elméleti asztrofizika felé orientálódóknak pedig a fizika alapszak lehet hasznosabb.

Különbség van a szakirány adminisztrációja tekintetében is. A földtudományi alapszakon a szakirányok decentralizáltak, a hallgatók diplomamunkájának és záróvizsgájának adminisztrációja az illetékes tanszékek --- esetünkben a Csillagászati Tanszék --- hatásköre. A záróvizsgán így nagy súllyal szerepel a szakirányos tananyag. A fizika alapszakon ezzel szemben a hallgatók adminisztrációja centralizált, a záróvizsga anyaga kizárólag a fizika törzsanyag.

Jelentkezhet-e csillagász mesterképzésre az, akinek alapdiplomája nem csillagászati szakirányú, nem fizika/földtudományi területű, vagy nem az ELTE-n szerezte azt.?

Igen. A mesterképzésre való jelentkezés feltétele csupán bármely természettudományi, informatikai vagy műszaki alap- vagy mesterdiploma, szakirányra való tekintet nélkül. Csillagászat szakirányú alapdiploma hiányában azonban igazolni kell bizonyos számú, meghatározott alapismereteket lefedő kredit meglétét. Ezek részletezése a mesterszak leírásánál található. Mivel ezek között csillagászati alapismeretek is szerepelnek, célszerű, ha a nem csillagász szakirányos hallgatók ezeket az ismereteket a szabadon választható kreditek terhére felvett csillagászat szakirányos kurzusokon megszerzik, vagy --- ha egyetemük ilyen kurzust nem kínál --- azokat külön előkészítő tanfolyamon sajátítják el. A felvételi vizsgát letenni értelemszerűen szintén lényegesen nehezebb annak, aki az alapdiplomáját nem csillagász szakon szerezte meg.

Már van diplomám, a csillagászattal némileg rokon területen (fizika, geofizika, meteorológia). Létezik-e levelező képzés, amin munka mellett szerezhetnék csillagász szakképzettséget?

A bolognai képzési rendre való áttérés miatt a levelező képzésre a felvétel átmenetileg (legalább 2008-ig) szünetel. Tervezzük, hogy a csillagász mesterszakot levelező tagozaton is elindítjuk majd. Amint a részletek tisztázódnak, e helyen közzétesszük őket.

Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek?

A tapasztalatok szerint a végzős csillagász hallgatók közül 2-3 folytathatja tanulmányait doktori ösztöndíjasként; további 2-3 fő más hazai csillagászati intézményekben kap fiatal kutatói vagy segédmunkatársi állást. néháńy fő pedig külföldi ösztöndíjra megy. Ez a végzősök számát jelenleg bőségesen lefedi. A tapasztalatok emellett azt mutatják, hogy a csillagász végzettségűek, erős számítástechnikai és fizikai képzettségük folytán, könnyen el tudnak helyezkedni ilyen profilú cégeknél. (Sajnos az ott kínált vonzóbb fizetés néha még akkor is elcsábítja őket, ha egyébként lenne módjuk a szakmában dolgozni.) Csillagászokat találunk pl. sok nagy számítástechnikai és mobil kommunikációs cég alkalmazottai között (pl. IBM, Sony Ericsson). Az álláslehetőségekről lásd a Pályázatok és állások szekció linkjeit.