|
|
|
Oktatás
Hogyan lehet valakiből csillagász? - Gyakran Ismételt Kérdések (GYIK)
- A közeljövőben kezdem meg felsőfokú tanulmányaimat. Csillagász szeretnék lenni. Mit kell tennem?
Célja eléréséhez az ajánlott út a következő:
- Jelentkezését Budapesten az ELTE Természettudományi Karára adhatja
be, földtudományi alapszakra vagy fizika alapszakra. A jelentkezés
módját és a felvételi feltételeit illetően a felsőoktatási intézményekre
vonatkozó általános szabályok az irányadóak, melyekről részletes információ
található a felvételi
tájékoztatóban.
- Ha felvételt nyert, ajánlatos már az első félévtől kezdve felvennie a
"Bevezetés a csillagászatba" című - elsőévesek számára szabadon
választható speciális előadásként meghirdetett - tárgyat.
- Az első év végén a hallgatóknak szakirányt kell választaniuk. Válassza a
csillagászat szakirányt. Így a hároméves alapképzés végeztével csillagászati
szakirányú, földtudományi vagy fizika alapdiplomát kap.
- Az alapképzés végén jelentkezzen az ELTE Természettudományi Karán
csillagász mesterképzésre. A felvételhez felvételi vizsgát kell
tenni, mely lényegében a csillagászati szakirányon korábban tanultakat összegző
vizsga, így letétele a csillagász szakirányon végzettek számára nem okoz gondot.
- A kétéves mesterképzés elvégeztével így csillagász mesterdiplomát
kap.
- Földtudományi vagy fizika alapképzésre jelentkezzek
inkább?
A csillagászat szakirányos tanterv - beleértve az abban foglalt matematikai és
fizikai modulokat is - mindkét szakirányon megegyezik. A különbség csak az egyéb
elsajátított ismeretekben van, tehát a törzsanyagban. Földtudományi alapszakon
értelemszerűen sok geológiai, geofizikai ismeretet, fizika alapszakon pedig
több, a csillagászat számára nem feltétlenül releváns matematikai és fizikai
ismeretet lehet elsajátítani. A választás tehát főleg a hallgató érdeklődési
körén múlik. Pl. planetológia vagy naprendszer-kutatás érdeklődő diákok számára
a földtudományi alapszak, kozmológia vagy elméleti asztrofizika felé
orientálódóknak pedig a fizika alapszak lehet hasznosabb.
Különbség van a szakirány adminisztrációja tekintetében is. A földtudományi
alapszakon a szakirányok decentralizáltak, a hallgatók diplomamunkájának és
záróvizsgájának adminisztrációja az illetékes tanszékek --- esetünkben a
Csillagászati Tanszék --- hatásköre. A záróvizsgán így nagy súllyal szerepel a
szakirányos tananyag. A fizika alapszakon ezzel szemben a hallgatók
adminisztrációja centralizált, a záróvizsga anyaga kizárólag a fizika
törzsanyag.
- Jelentkezhet-e csillagász mesterképzésre az, akinek
alapdiplomája nem csillagászati szakirányú, nem fizika/földtudományi területű,
vagy nem az ELTE-n szerezte azt.?
Igen. A mesterképzésre való jelentkezés feltétele csupán bármely
természettudományi, informatikai vagy műszaki alap- vagy mesterdiploma,
szakirányra való tekintet nélkül. Csillagászat szakirányú alapdiploma hiányában
azonban igazolni kell bizonyos számú, meghatározott alapismereteket lefedő
kredit meglétét. Ezek részletezése a mesterszak
leírásánál található. Mivel ezek között csillagászati alapismeretek is
szerepelnek, célszerű, ha a nem csillagász szakirányos hallgatók ezeket az
ismereteket a szabadon választható kreditek terhére felvett csillagászat
szakirányos kurzusokon megszerzik, vagy --- ha egyetemük ilyen kurzust nem kínál
--- azokat külön előkészítő tanfolyamon sajátítják el. A felvételi vizsgát
letenni értelemszerűen szintén lényegesen nehezebb annak, aki az alapdiplomáját
nem csillagász szakon szerezte meg.
- Már van diplomám, a csillagászattal némileg rokon területen (fizika,
geofizika, meteorológia). Létezik-e
levelező képzés, amin munka mellett szerezhetnék csillagász szakképzettséget?
A bolognai képzési rendre való áttérés miatt a levelező képzésre a felvétel
átmenetileg (legalább 2008-ig) szünetel. Tervezzük, hogy a csillagász
mesterszakot levelező tagozaton is elindítjuk majd.
Amint a részletek tisztázódnak, e helyen közzétesszük őket.
- Milyenek az elhelyezkedési lehetőségek?
A tapasztalatok szerint a végzős csillagász hallgatók közül 2-3 folytathatja
tanulmányait doktori ösztöndíjasként; további 2-3 fő más hazai csillagászati
intézményekben kap fiatal kutatói vagy segédmunkatársi állást. néháńy fő pedig
külföldi ösztöndíjra megy. Ez a végzősök számát jelenleg bőségesen lefedi. A
tapasztalatok emellett azt mutatják, hogy a csillagász végzettségűek, erős
számítástechnikai és fizikai képzettségük folytán, könnyen el tudnak helyezkedni
ilyen profilú cégeknél. (Sajnos az ott kínált vonzóbb fizetés néha még akkor is
elcsábítja őket, ha egyébként lenne módjuk a szakmában dolgozni.)
Csillagászokat találunk pl. sok nagy számítástechnikai és mobil kommunikációs
cég alkalmazottai között (pl. IBM, Sony Ericsson). Az álláslehetőségekről lásd
a
Pályázatok és állások szekció linkjeit.
|
|