Next: Kémiai és spektrális tulajdonságok
Up: Többfolyadékos lökéshullámok
Previous: C, J és C
C- és J-típusú lökéshullámok vastagsága
A C-típusú lökéshullám
vastagságát a következõképpen
becsülhetjük meg. Tegyük fel, hogy a mágneses tér transzverzális
irányú. A semleges folyadék kinetikus energiáját az
súrlódási erõ
úton
csökkenti le a lökéshullám mögötti jóval kisebb értékre,
azaz
 |
(6.80) |
Az átlagos relatív sebességet jól becsülhetjük a lökéshullám
sebességének felével
.
A sûrûségkompresszió mindkét folyadékra
q-izoterm szerint, ha feltesszük, hogy a mágneses energia
dominál. Átlagos sûrûségnek vegyük a kezdeti és végsõ sûrûségek
mértani közepét, így a következõ becslést kapjuk
 |
(6.81) |
Az számszerû becslésnél felhasználtuk q-alfa és 6.76
egyenleteket. Egy tipikus molekuláris felhõben az Alfvén sebesség
, míg az ionok részecskesûrûsége
.
A J-típusú lökéshullám esetében a semleges folyadék sûrûsége
egy hidrodinamikai lökéshullámban ugrásszerûen változik meg,
de ezelõtt a szakadási felület elõtt az ionokkal való
kölcsönhatás miatt egy mágneses elõhullám található. Ennek
vastagságát az elõzõ számításhoz hasonlóan becsülhetjük
meg. A különbség az, hogy az elõhullámban az ion és semleges folyadékok
kompressziója elhanyagolható, így
 |
(6.82) |
Itt feltételeztük, hogy a semleges részecskék ionizációja
elhanyagolható, ami q-ionizacio feltétel szerint csak
, azaz
esetén érvényes.
Ennél nagyobb sebességeknél az
ionizáció miatt megnõ az ion-semleges csatolás, és így
a lökéshullám vastagsága lecsökken.
A kétfolyadékos lökéshullamok szerkezetét kvantitatívan csak
számítógépes modellezéssel lehet tanulmányozni.
Next: Kémiai és spektrális tulajdonságok
Up: Többfolyadékos lökéshullámok
Previous: C, J és C
Viktor Toth
2000-09-14