|
A helioszféra a Naprendszer azon tartománya, melyet a Napból kiáramló nagy sebességű gázáram, a napszél tölt ki. Ezért a tulajdonságait elsősorban a a kiáramló ionizált és mágnesezett plazma határozza meg. Külső határa a heliopauza, ez választja el a napszelet a csillagközi széltől, a csillagközi gáz atomjaitól, részecskéitől. A csillagközi gáz semleges összetevői a heliopauzán áthatolva bejutnak a helioszférába, míg a töltött részek eltérülnek előtte. A heliopauza a Naptól mintegy 100-150 csillagászati egységre (CsE) húzódik. (1 CsE a Nap és a Föld közepes távolsága, kb. 150 millió km.) A heliopauza helyét a napszél és a csillagközi gáz ionizált részének nyomásviszonyai határozzák meg, a két nyomás a heliopauzánál van egymással egyensúlyban. A helioszféra alakja üstököshöz vagy a Föld magnetoszférájához hasonló, a méretek azonban nagyságrendekkel nagyobbak. |
Animáció a helioszféráról.
|
A képen a Naprendszer azon tartományát láthatjuk, melyet helioszférának neveznek.
|
A helioszféra határfelületeinek helye állandóan változik a naptevékenységtől függően.
Az 1977-ben pályára állított Voyager-1 űrszonda 2003. végén 85 CsE távolságban járt, míg a Voyager-2 ettől
lényegesen eltérő irányban 65 CsE távolságban haladt. Az űrszondák a szuperszonikus tartomány átlépéséről
még küldhetnek adatokat. A napszél és a csillagközi plazma választóvonalát 2020. táján érheti el a
Voyager-1, de addigra energiaellátó rendszere valószínűleg kimerül és nem tud adatokat küldeni.
A helioszféra külső tartományairól ezért egyhamar nem lesznek közvetlen ismereteink, mérési adataink.