Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport

OLAJTALAN MEZŐGAZDASÁG 

Vajon törvényszerű-e, hogy mérgezzük magunkat a vegyszerekkel, melyekkel a növényeket védjük a kártevőktől (vagyis megöljük a kártevőt)? Vagy el lehetne kerülni, hogy a kártevő megbetegítse a növényt? Vajon célszerű-e műtrágyázással és mesterséges adalékokkal óriási termésátlagot elérni, miközben az egyik legfontosabb természetes jószágunk, a termőföld halottá válik? Vagy van olyan gazdálkodás, melyben nem kell a kártevőktől tartani, és a műtrágya is kiváltható? Úgy tűnik, a válasz: igen.

 

Az effektív mikroorganizmusok (EM) működése

 

Ezek a jótékony hatású mikroorganizmusok tudományos bizonyítékokkal alátámasztva, külön-külön már régóta állandó segítői életünk különféle területeinek. Ezek a mikroorganizmus készítmények 100 %-ban természetes anyagból vannak tehát, egészségre ártalmatlanok, nem tartalmaznak genetikailag módosított összetevőt, vegyszert, irritáló hatású összetevőt, biológiai termesztésben engedélyezettek. Az effektív mikroorganizmusok regeneratív, felépítő folyamatokat indítanak be és támogatnak különféle környezetben, ezáltal javítják életközösségek, biológiai rendszerek minőségét és egészségét. Az effektív mikroorganizmusok sikeresen alkalmazhatók mind a mezőgazdaság, mind a környezetvédelem különféle területein. Segítségükkel csökkenthető a vegyszerhasználat, javul a talajminőség, helyreállítható a szerves anyag természetes körforgása, növelhető a termésminőség és -mennyiség. Számos előnyük közül a legfontosabb, hogy rendszeres használat mellett nélkülözhető vele a műtrágya, így anélkül is tudjuk a jelenlegi termésátlagokat biztosítani. Sőt még ennél többet is.

 

Vegyünk egy példát! 

 

Az átlagos rizsből jelenleg 5400 kg a hozam hektáranként a termés. Ez az eredmény a termesztők oldaláról optimális felszereltséget feltételez, jó időjárási viszonyokat, vegyszerek és műtrágyák alkalmazását. Ezzel szemben az EM alkalmazásával hektáranként 140-150 bálára emelhető a rizshozam tömege. A rizstermelés legnagyobb hozama, amelyet Japánban az EM bevezetése előtt értek el 145 bála hektáranként. Később az EM bevezetésével új rekordot értek el: 276 bála hektáranként, vagyis 10 tonnás hozam hektáronként! Tehát mintegy megkétszereződtek a termésátlagok és mindez műtrágya és vegyszerek nélkül!

 

Miért fontos ez?

 

A világ népességnövekedése és a fejlődő országok lakosainak növekvő életszínvonala egyre nagyobb élelmiszerfogyasztással jár, ezt a növekvő igényt pedig lehetetlen kielégíteni műtrágyák nélkül. Az emelkedő életszínvonal több élelmiszert, és ennek megfelelően nagyobb mértékű ősmaradványi erőforrás-felhasználást igényel. Az ősmaradványi erőforrások (kőolaj, kőszén, földgáz) pedig végesek, ezért az idő előrehaladtával szükségképpen elérünk egy olyan pontot, amikor a kitermelés nem növelhető tovább. A Német Energiakutató Csoport (EWG), valamint a magyar Fenntartható Fejlődés Egyetemközi Kutatócsoport kutatási eredményei egybehangzóak: hogy az ősmaradványi energiahordozók kitermelése lényegében a következő 5-10 évben tetőzni fog, ezt követően pedig csökkenő erőforrás-felhasználással kell számolnunk. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb adatai egyrészt ezeket megerősítették, másrészt az adatok szerint a kőolaj-kitermelés már nem növelhető, 2008 nyarán tetőzött.

 

Az erőforrásokkal szűkös jövőben pedig az erőforrás-igényes műtrágyagyártás nehézséget okoz majd. Gondoljunk bele, hogy a mezőgazdaság jelenleg 10 kcal energia befektetésével állít elő 1 kcal táplálékot; a befektetett plusz energia kizárólag ősmaradványi forrásokból származik, nélküle a mai mezőgazdaság nem tartható fenn. A legfontosabb műtrágyaféléket, a nitrogéntartalmú ammónium-nitrátot és a karbamidot ugyanis közvetlenül földgázból állítják elő. Másrészt az ősmaradványi erőforrások nem csak alapanyagai a műtrágyagyártásnak, hanem maga a gyártás is átlagban 87 %-ban ősmaradványi erőforrásokat köt le. További problémát jelent, hogy a Föld foszfát- és káliumkészletei ugyancsak végesek, a foszfátkitermelés az Egyesült Államok Geológiai Szolgálata (USGS) adatai szerint 1989-ben tetőzött , azóta a kitermelés csökken. A kálium és a foszfor esetén a műtrágya árát a kitermelés esése mellett a bányászott alapanyagok feldolgozási és szállítási költsége határozza meg. Drágítja a műtrágyákat a termelési kapacitások szűkössége, s az is, hogy egy új üzem létesítése hatalmas és nehezen megtérülő beruházás. Egy új nitrogénmű felépítése legalább három év, egy foszfátgyár 3-4 évig épül, egy káliumüzem pedig nagyjából hét évnyi építkezés után indulhat be. A műtrágya drágulása pedig a trágyázás költségeinek emelkedéséhez vezetnek. A 2008-ban lezajlott műtrágya-áremelkedés gyakorlatilag mintegy megduplázta a költségeket

 

A vegyszerek ipari méretekben való előállítása szintén erőforrás-igényes művelet. Az EM technológia további előnye, hogy hosszú távon alkalmazva nélkülözi a vegyszerhasználatot: a növényt védetté teszi a kártevőkkel szemben. Számítások és a kísérleti adatok szerint ezzel a technológiával a kártevőarány leszorítható 9-10 %-ra.

 

Az EM technológia amellett, hogy lehetővé teszi a mezőgazdasági termelés fenntarthatóvá tételét, eszköz az életminőség javítására, biztonságos, természetes és költséghatékony módon, a környezetvédelem és az egészségvédelem megvalósításával. Használható szennyvíztisztításban, a hulladékgazdálkodásban, kiskertekben, természetes vizeink megóvására, sőt még táplálék-kiegészítőként is.

 

Hazánk lemaradása ezen a téren, az EM módszerek felhasználásának terén is jelentős, mivel például Lengyelországban a technológia elterjedt, az ország az egyik legerősebb bázis Európa középső részén. EM-termékeket már Magyarországon is be lehet szerezni. (www.greenman.hu) Fontos lenne ennek a technológiának a népszerűsítése, gyorsított bevezetése; egyrészt az egészséget védő élelmiszerek elterjedése, másrészt a mezőgazdaság olajarányának csökkentése miatt. Sajnos itt is olyan nehézség van előttünk, mind a megújuló (nap) és megújítható (zöldtömeg, vagy biomassza) erőforrások rendszeresítése kapcsán. A technológia, ami segíthetne elkerülni az olaj és földgáz fogyása miatt hamarosan fellépő gondokat, már létezik. Csak nincs elég idő arra, hogy a technológiára való átállás végbemehessen. A növekvő igényeket kielégítő termelés-felskálázására úgy tűnik, nem leszünk képesek, de menthetjük a még menthetőt.

 

EM-kezelt tó, Lengyelország, forrás: Greenman Kft.	Nem kezelt tó, ugyanott, forrás: Greenman Kft.

Felső emelet: EM-kezelt virágok, alsó: nem kezelt virágok

 

.