ELTE Csillagászat

KURZUS KÓDJAI:	cf1n1bc2, cg1n1bc2, cccn1bc2
KREDITEK SZÁMA:	2
SZÁMONKÉRÉS:	kollokvium (szóbeli)
OKTATÓK:	Petrovay Kristóf docens
	Forgácsné Dajka Emese adjunktus

• Felvehető-e az előadás önmagában, vagy előfeltétele a Bevezetés a csillagásztaba 1 kurzus előzetes teljesítése?
  
  Az előadás önmagában is felvehető és megérthető, az 1. rész előzetes meghallgatása nélkül is.
  
  
• Kinek szól az előadás elsősorban?
  
  A Bevezetés a csillagászatba 1-4 négy szemeszteres kurzus célja a legalapvetőbb általános csillagászati ismeretek közlése a csillagászat szakirányon tanuló fizika ill. földtudományi alapszakos hallgatókkal. A mintatanterv szerint a 3. félévtől van meghirdetve, azonban ajánljuk, hogy a csillagászat szakirány felvételét fontolgatók már az első évben hallgassák a tárgyat speciként, mivel ez egyrészt segítheti őket a döntésben a szakirányválasztást illetően, másrészt így a szakirány megkezdésekor már rendelkezni fognak a legfontosabb alapismeretekkel, melyekre a szakirány más kurzusai erőteljesen támaszkodnak.
  
  
• Ki veheti még fel ezt az előadást?
  
  A régi (ötéves) képzési rendszerbe felvett hallgatók közül azok, akik számára a cccn1bc2 jelű kurzus teljesítését szakjuk tanmenete előírja.
  
  A fizika alapszakos hallgatók közül azok, akik elméleti fizika szakirányon és fizikus mesterszakon terveznek továbbtanulni, és érdeklődnek az asztrofizikai vonatkozások iránt.
  
  
• Kinek NEM ajánlott e kurzus felvétele?
  
  A fentieken kívül lényegében senkinek nem ajánlott. Aki biztos benne, hogy nem kíván csillagászat szakirányra jelentkezni a későbbiekben, és a tárgyat csupán érdeklődésből hallgatná, annak ehelyett inkább az időnként meghirdetésre kerülő "A csillagok világa" c., egy szemeszteres speciális előadást ajánljuk. Ennek vizsgafeltételei lényegesen enyhébbek lesznek (írásbeli teszt). A jelen kurzus nem sétagalopp, és aki bizonyos, a csillagász szakirányon nélkülözhetetlen alapismereteket nem sajátít el, azt a vizsgán nem engedhetjük tovább.
  
  
• Mit kell tudni a ketteshez?
  
  Ezt.

• A csillagok fényessége és színe. Szín-fényesség diagram
  
  (Magnitúdóskála: Pogson-képlet, nullpont kitűzése, látszó és abszolút magnitúdók és összefüggésük. A csillagok színe, színindexek, színrendszerek. Bolometrikus magnitúdó. Hőmérséklet és szín összefüggése. Szín-fényesség diagram)
  
  
• A csillagok színképe. Hertzsprung-Russell diagram
  
  (Fraunhofer-spektrum, Kirchhoff törvényei. Színképosztályozás, MK-rendszer. A színképet meghatározó fizikai paraméterek. A csillagok általános vegyi összetétele, kozmikus elemgyakoriság. Hőmérséklet, szín és színkép összefüggése. Hertzsprung-Russell diagram)
  
  
• Kettőscsillagok
  
  (Felosztásuk, történeti vonatkozások. Zwiers-féle grafikus módszer. Tömegmérés Kepler III. törvénye alapján, tömeg-luminozitás reláció. Dinamikai parallaxis. Spektroszkópiai kettősök: a tömegfüggvény és meghatározása. Fedési kettősök sugarának mérése. A kettősök fizikai osztályozása. Fedési változók típusai és fizikai jellemzőik)
  
  
• Változócsillagok
  
  (Főbb osztályaik: pulzáló, eruptív, forgási és kataklizmikus változók. RR Lyraek, cefeidák, mirák. Flercsillagok, T Tauri csillagok. Nóvák, szupernóvák, kettős röntgenforrások. A változócsillagok szerepe a csillagok állapotjelzőinek meghatározásában)
  
  
• Csillagközi anyag
  
  (A csillagközi anyag fizikai jellemzői, összetétele. Molekuláris gáz és nyomkövetői. Molekulafelhők típusai. Ködök. Táguló héjak és csillagképződés összefüggése.)
  
  
• A csillagok élete
  
  (A csillagok keletkezésére vonatkozó megfigyelések. Szubmilliméteres források. Fősorozat előtti állapotok. Csillagfejlődés a fősorozat után. Vörös óriások, fehér óriások, szuperóriások. A csillagfejlődés végállapotai: fehér törpék, neutroncsillagok, fekete lyukak)
  
  
• Sztellárstatisztika 1: Az asztrometria alapjai
  
  (Csillagászati koordináta-rendszerek. A csillagok és csillagképek jelölési rendszere.)
  
  Segédanyagok:
  
  • Tájékozódás az éggömbön (Köves J.: Csillagászati földrajz. Tankönyvkiadó, Bp. 1975, 46.-55.o.)
    
  • Csillagászati koordinátarendszerek definíciói
    
  • Bartha L.:Csillagok és csillagképek (Kulin (szerk.): A Távcső Világa. Gondolat, Bp. 1975, 703-707.o.)
    
  • ÚJ!
    Bartha L.: A csillagképek története és látnivalói. Geobook, Bp. 2010, 703-707.o.
    
  
  
  
• Sztellárstatisztika 2: A csillagok eloszlása
  
  (A csillagok távolsága. Trigonometrikus parallaxis. Fluxus és intenzitás. Az Olbers-paradoxon. A csillagok eloszlását jellemző függvények. Seeliger tétele. A csillagok luminozitási függvénye és tömegfüggvénye; Salpeter-féle IMF. A sztellárstatisztika alapegyenlete. A csillagok térbeli eloszlása. A Tejútrendszer alrendszerei: korong, öböl, halo. Csillagpopulációk)
  
  
• Sztellárkinematika
  
  (A csillagok sajátmozgása és radiális sebessége. A csillagok véletlen sebességei, apex, LSR. Szekuláris és statisztikus parallaxis elve. Csillagpályák a Tejútrendszerben. Differenciális rotáció, Oort-féle konstansok. A Nap mozgása. A Tejútrendszer feltérképezése, rotációs görbe, sötét anyag)
  
  
• Csillaghalmazok. A Tejútrendszer vidékei
  
  (Nyílthalmazok, mozgási halmazok, csillagáramok. Csillagáram-parallaxis, diszperziós parallaxis. Csillagtársulások. Gömbhalmazok. Alrendszerek és csillagpopulációk. A Tejút spirálszerkezete. A Nap helye a Tejútrendszerben. A Tejút középpontja)
  
  
• Extragalaxisok
  
  (Osztályozás, Hubble-diagram. Óriások és törpék. Elliptikus és spirálgalaxisok jellemzői. A spirálszerkezet eredete. Sötét anyag, szupermasszív fekete lyukak. Aktív galaxisok, főbb típusaik. Kvazárok. Pekuliáris galaxisok)
  
  
• Az Univerzum szerkezete
  
  (Távolságmeghatározási módszerek összefoglalása. Galaxiscsoportok, galaxishalmazok, szuperhalmazok, óriás üregek. Galaxis-összeolvadások, morfológia-sűrűség reláció. Hubble-törvény, Nagy Attraktor. Ősrobbanás és bizonyítékai. A galaxiskor rövid története: rekombináció, kozmikus mikrohullámú háttér, Sötét Kor, Első Fény, halmazképződés, kvazárkorszak. Madau-féle ábra)
  
  

• Interaktív Csillagászati Portál